• Megjelenítés

corina cretu

Azt hiszed, extrém gyorsan osztja el az EU-pénzeket a magyar kormány?

Nem igaz az a gyakran hallott kritika, hogy az összes uniós tagállam lassan indította el a 2014-2020-as uniós ciklus pénzügyi keretének kiosztását, hiszen Írország már a saját 7 éves keretének 80%-ára nyertest hirdetett odahaza és további 5-6 tagállam is 50% feletti arányt produkált - jelezte egy mai brüsszeli konferencia keretében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa hozzátette, hogy a tagállamok jelenleg átlagosan a 7 évre szóló keretük mintegy negyedét kötötték le otthon. Amint múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a magyar hatóságok a keret 34%-ára hirdettek eddig nyertest, így tehát a meglepően gyors ír eredménytől messze elmaradunk, míg a 25%-os EU-átlag felett járunk. Fontos persze azt is tudni, hogy az írek a csekély keretük nagy részét osztották el mostanáig, míg a magyar kormány egy sokkal nagyobb torta egyharmadát, hiszen ebben a ciklusban Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a közös uniós kasszának.

Lebuktatja az aszfaltügyes trükköt Brüsszel?

Múlt szerdán megérkezett Brüsszelbe az aszfaltügyi kifizetési kérelmek egy része, de a Bizottság csak akkor vonja vissza a kifizetésekre vonatkozó felfüggesztő határozatot, ha az összes, ezzel az üggyel összefüggő kérelmet egyszerre küldjük ki - írja a Bruxinfo. A Portfolio információi szerint könnyen lehet, hogy ezzel a brüsszeli megoldással kiderül egy magyar trükközési szándék, azaz az, hogy valójában az itthon bevallott 48 milliárd forintnál nagyobb lesz a pénzügyi bírság mértéke.

Megvívta a 800 milliárdos brüsszeli csatát Magyarország

Összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki annak a 71 mély- és útépítési szerződésnek a nettó ára, amelyet az aszfaltkeverő ügyben problémásnak talált az Európai Bizottság és emiatt felfüggesztette az ezekre vonatkozó kifizetéseket - derül ki abból a tavaly júliusi levélből, amelyet a közelmúltban hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. A vita lényegét és a levélváltásokat rögzítő dokumentumból megtudtuk, hogy a Bizottság eredetileg 25 százalékos pénzügyi bírságot javasolt kiszabni, míg Magyarország 5 százalékot szeretett volna elérni, de a végső megállapodásig is nagyon kellett volna neki a pénz 75 százaléka. A 800 milliárdos felfüggesztés sokkal nagyobb, mint amiről a minapi aszfaltügyi megállapodás során vitatott számlaállományként hallani lehetett, azaz tavaly nyár óta sokat sikerült "lealkudni" a problémás tételekből és ahogy kiszivárgott: a pénzügyi bírság mértéke is jóval 25 százalék alatti lett.

"Remek politikai alkut kötöttem Lázár Jánossal"

Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.

Mégis 100 milliárd feletti lehet az aszfaltügyi bírság

A korábban megszellőztetett 100 milliárd helyett akár 150 milliárd forint is lehet az aszfaltügy miatt kirótt pénzügyi büntetés Magyarország számára - írja saját, névtelenséget kérő brüsszeli forrásaira hivatkozva a Népszabadság, igaz az információk egyelőre nem állnak össze egy koherens sztorivá.

Feleződött az aszfaltügyi bírság?

Az eredeti, 110-130 milliárd forintra tehető pénzügyi büntetés mértékét a múlt csütörtöki Lázár-Cretu egyeztetésen végül sikerült megfelezni, így összesen 45-51 milliárd forintos korrekciót állapíthat meg Brüsszel az aszfaltügyben született megállapodás eredményeként - értesült a Magyar Idők. Amint befejeződnek a technikai egyeztetések, az utána kiküldött számlákra Brüsszel 1-1,5 hónapon belül kifizetheti az 500 milliárd forintot - jelezte a lapnak Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára. Megítélésünk szerint a cikkben említett, lefelezett büntetést, illetve annak mértékét érdemes egyelőre óvatosan kezelni.

Aszfaltügyi alku: elárulta az uniós biztos a hátteret

Pozitív hangvételű posztban számolt be hétfőn a múlt heti magyarországi látogatásáról Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, hiszen több témában is megdicsérte a magyar hatóságokat, illetve "fair politikai megállapodásként" írta le az aszfaltügyi alkut. Blogposztja szerint azt jelezte, hogy egy sokáig elhúzódó per senkinek sem segítene, és ezért örült neki, hogy Magyarország végül elfogadta azt a pénzügyi büntetési mértéket, amelyet a Bizottság ajánlott. Ez abba az irányba mutat, mint amit pénteken is jeleztünk: nem új, csökkentett mértékű, korrekciós ajánlatra vágta rá az igent Magyarország, hanem egy régebbire, amelynek értelmében mintegy 100 milliárd forintos lehet a büntetés mértéke.

Aszfaltügy: 100 milliárd körüli bírságra bólint rá Magyarország

Az Európai Bizottság által vitatott összes aszfaltügyi számlaállomány kissé meghaladja a 600 milliárd forintot, amelyből 2013 végéig egy kis részt már kifizetett Magyarországnak, a csütörtöki megállapodás után pedig mintegy 500 milliárd forintot utalhat át, így 100 milliárd forint körüli pénzügyi bírságra bólinthat rá Magyarország - tudta meg a Portfolio megbízható forrásokból. Ezek még nem a végleges, pontos számok, hiszen a hivatalos megállapodás még nem született meg, de nagyon jól közelíthetik a valós helyzetet.

Ez állhat Lázár 500 milliárdos váratlan bejelentése mögött

A magyar államnak most jól jön a vita miatt át nem utalt hatalmas összeg, és nem feltétlenül akart évekig pereskedni bizonytalan kimenetellel, az Európai Bizottságról pedig kiderült, hogy hajlandó engedni a pénzügyi büntetés mértékéből - nagyjából ez lehet az a keret, amely mentén ma délelőtt váratlanul közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között az 500 milliárdos méretű aszfaltügyi vitában.

Lázár: újabb nagybankba szállna be a magyar állam

Ma délután 13:30-kor kezdődött az újabb maratoni Kormáyinfo, amelyen kiderült, hogy az aszfaltügyben sikerül megállapodnunk az Európai Bizottsággal, így 500 milliárdos bevétel érkezhet rövidesen az államkaszába. Lázár jelzése szerint így már csak 3 vitás ügyben mehetünk az EU Bíróságára. Kiderült, hogy az állam újabb nagy külföldi bankba való beszállásról tárgyal, illetve jövő hétfőn már rögzíti a kormány a 2017-es költségvetés sarokszámait.

Csepreghy: hozzányúlunk egy másik fontos programhoz is

Indokolt az élelmiszeripari közepes méretű cégek uniós forráshoz juttatása is, így emiatt kezdeményezni fogja a kormány a Vidékfejlesztési Operatív Program formális módosítását - mondta el a Portfolio-nak Csepreghy Nándor a múlt pénteki pályázati tanácsadókkal történt második egyeztetésről. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai szerint az itthon felpörgetett pályázati kifizetés miatt valóban megugorhat majd a következő években a pénzforgalmi államháztartási hiány, de ezt a létrejövő projektek adóbefizetése szűkíti, a tényleges deficitet pedig az intenzívebb lakossági állampapír értékesítés úgyis képes lesz majd finanszírozni. Jelzése szerint a 2020 utáni uniós támogatási rendszer jövője szempontjából egy jövő heti krakkói csúcstalálkozó ismét fontos lesz.

Lázár a lakossági energiahatékonyságról: módosítjuk a programot

Brüsszelben folyamatban van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítása - ezt ma először ismerte el a magyar kormány a lakossági energiahatékonysági téma kapcsán. Kívülről úgy tűnik, hogy a hosszas vívódás után jutott el idáig a kormány, mert még a múlt heti fejlemények alapján sem volt ott Brüsszel "asztalán" a módosítási javaslat, noha az eredeti tervektől való eltérés miatt ennek szükségességére a Portfolio ősz óta már többször is rámutatott. Nem lennénk azonban meglepve, ha Brüsszel elutasítaná a módosítási kérést, így továbbra is elképzelhető, hogy a lakosság kap majd érdemi vissza nem térítendő uniós forrást.

Tényleg kaphat a lakosság ingyen EU-pénzt energiahatékonyságra

A magyar lakosság tényleg kaphat vissza nem térítendő uniós támogatást az ingatlanok energetikai felújítására, de ez nem tényleges pénzbeli juttatásban nyilvánul meg, hanem a megkapott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás formájában - ez körvonalazódik abból, amit a friss brüsszeli fejlemény alapján Csepreghy Nándor az ATV műsorában mondott.

Végignézi Brüsszel, hogy eltérítjük az energiahatékonysági pénzeket (2.)

Egyértelműen benne van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Brüsszel által is elfogadott verziójában az, hogy 2023-ig bő 50 ezer lakossági ingatlanon tervezünk energiahatékonysági felújítást, de menetközben nincs jogi eszköze az Európai Bizottságnak az ettől való esetleges eltérés megakadályozására - többek között ez derül ki abból a keddi levélből, amelyet Corina Cretu írt Jávor Benedeknek. Az Európai Bizottság regionális támogatásokért felelős biztosa lényegében elismerte, hogy bár nem tetszik a Bizottságnak, hogy a magyar hatóságok a lakosság helyett állami ingatlanokra szánják a vissza nem térítendő uniós támogatást, de nem tudja kikényszeríteni a vállalt indikátor elérését, és a Népszabadság cikkével ellentétben szó sincs arról, hogy emiatt vissza kellene támogatást fizetnünk.

Ezért is siet a kormány kifizetni az összes EU-támogatást?

A 2014-2020 ciklusbeli fejlesztési programok "meggyőző és hiteles startja, a sikeres végrehajtással együtt a leghatásosabb érvünk lehet egy erős kohéziós politika 2020 utáni fenntartása mellett" - szögezte le a visegrádi négyek és további négy térségi uniós ország fejlesztéspolitikai vezetői előtt Prágában mondott beszédében Corina Cretu.

Áttörés Prágában, aminek Magyarország is örülhet

Sikerült ma Prágában a visegrádi négyeknek és négy másik térségi uniós tagállamnak egységes álláspontot kialakítania a 2020 utáni uniós kohéziós politikáról, sőt ezt az álláspontot a jelek szerint az Európai Bizottság is felkarolja - tudta meg a Portfolio.

Már csak 80 milliárdnyi uniós forrásunk forog kockán

Az év elején még 1 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben a 2007 és 2013 közötti időszak keretéből, de ezt mostanra nagyjából 250 millió euróra (kb. 80 milliárd forintra) sikerült lefaragni Magyarországon - mutat rá a fontos és kedvező fejleményre a BruxInfó egy friss brüsszeli jelentés alapján. A jelentős javulásban néhány nagy közlekedésfejlesztési projektnek fontos szerepe volt és az is kedvező, hogy a Bizottság év végéig még lát esélyt arra, hogy a 250 millió eurós összeget tovább lehessen faragni.

Itt a válasz: hiába fenyegetik szankciókkal Magyarországot!

Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

Kemény brüsszeli üzenet: nem épülhet fal EU-pénzekből

Több országban is látom a nagy rohanást a 2007-2013-as uniós források minél magasabb arányú lehívása érdekében, ami érthető, de az abszorpció magas mértéke még nem garancia a megfelelő gazdasági hatásra - figyelmeztetett egy mai brüsszeli költségvetési konferencián Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elég nyíltan beszélt arról, hogy az erőfeszítések ellenére lesznek EU-tagállamok, amelyek forrásokat fognak veszíteni. Bár nem nevesített senkit, de tudomásunk szerint nem Magyarországra utalt. Egy másik összefüggésben viszont egyértelműen ránk (is) utalt, amikor arról beszélt: nem elfogadható, hogy EU-forrásokból falak épüljenek az egyes országok közé. Utalása szerint ugyanis ilyen javaslatot is felvetett több tagállam a menekültválság kezelése kapcsán. Szavai szerint falak helyett hidakat kell építeni az EU-forrásokból.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A hazai akkumulátorgyártás szenvedése már jól látszik, Iváncsa lehet az első dominó
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility